Korai öröm

Úgy volt, hogy kiengednek a kórházból szerdán, de úgy néz ki ez nem jön össze. A reggeli viziten kezdődött, mikor meghallgatta a pocakomat a vizites doki, aki annyit mondott hogy elől hallja a placentát. Nagyon nem értettem mit akar ezzel mondani és nem is foglalkoztam vele. Mikor jött a dokim, megkérdeztem tőle, és azt mondta, hogy nem kell megijedni, menjek le ultrahangra. Mielőtt lementem volna, elmentem wc-re pisilni, s mikor megtöröltem a hüvelyemet, nyálkás átlátszó kocsonyás folyást láttam a törlőkendőn. A mozdulatot megismételtem, és ugyanaz........s megijedtem. Nem volt véres, sem barnás, hanem csak egyszerűen átlátszó.

 Lemenetem UH-ra, mondtam a dokinak és megnézett kecskén, és azt mondta, hogy úgy néz ki, hogy a nyákdugó akar kilökődni. Ez elég volt nekem ijedtségből, kérdeztem az mit jelent, és mondta, hogy koraszülés jele is lehet, de nem feltétlenül, el lehet így lenni még 1-2 hetet, ezért megemelte a Gynipral adagomat 3x1-re, eddig feleket szedtem. Utána néztem a neten, de nem kaptam magyar nyelvű tájékoztatót róla, csak fórumokon írtak ezt-azt, de az a lényeg, hogy segíti a placentát hogy ne váljon le a méhfalról, és ne induljon be a koraszülés.

Még mi kell érjen minket is? Még most töltöttem be a 34 hetet, és nem kellene jöjjön még a baba, várnia kellene addig, amíg betöltöm a 37 hetet. Ma bekaptam a tüdőérlelő injekciót is, amitől elérzékenyültem, mert  ugye akkor adják be a kismamának, ha fennáll a koraszülés veszélye.

Azt is mondta a dokim, hogy lehettek az éjjel görcseim, de én nem éreztem semmit. Tegnap az NST is mutatta, hogy volt 1! méhösszehúzódásom, de azt sem éreztem. Amúgy a baba teljesen jól van, méretei megfelelnek, nem kicsi, nem nagy, pont jó. Az arca mindig a méh fala fele van úgyhogy nem sok mindent láttam belőle. 

Most még több pihenést írtak elő, nem szabad járkáljak, de attól holnap még el kell mennem a vese dokimhoz, ami egy másik épületben van, szerencsére nem túl messze a kórháztól olyan 10 perc gyalog, de Ákos elvisz autóval.

Most azt se tudom féljek, vagy ne? Délután sírtam is egy kicsit, mert félek, nagyon félek. Úgy érzem vészesen közeleg az idő és nem vagyok felkészülve rá. Túl sok minden veszélyezteti csak azért imádkozok, hogy minden rendben legyen, és ne essek pánikba. Emlékszem a z előző 26 hetes szülésnél pánikba estem. De komolyan most nagyon félek. 

Infók, amiket olvastam a nyákdugóról:

A nyákdugó kilökődése 

A nyákdugó kevés véres-kocsonyás váladék formájában kilökődik, amikor a méhszáj tágulni kezd. Ez nem azonos azzal, mikor a magzatvíz elfolyik, ilyenkor a baba még a magzatburok biztonságában van. Bár ez egy korai jele a szülés megindulásának, még több napod, sőt akár 1-2 heted is hátra lehet a szülésig! Mint bármikor a terhesség folyamán, ha vérzést észlelsz, azonnal beszélj az orvosoddal!

Mindenesetre, ha egyszer kiesett a nyákdugó, a szülés bizony már nagyon közel van. Lássuk, mit érdemes tudni a nyákdugóról!

A nyákdugó a méhszájat védi a külvilágtól. Ha a méhszáj tágulni kezd, a nyákdugó kieshet, de az is előfordulhat, hogy a méhszáj lazul, tágul és a nyákdugó ennek ellenére nem esik ki.

A nyákdugó nyálkás, barnás-vöröses színű, kocsonyás állagú. Gyakran rózsaszínes folyás vagy barnás pecsételés előzi meg a kiesését, illetve, miután kiesett, akkor is lehet némi barnás folyás utána. Gyakran csak a vajúdás során vagy burokrepesztéskor pottyan ki.

Egyes esetekben 1-2 héttel a szülés előtt távozik, de leggyakrabban a vajúdás előtt néhány órával, fél-1 nappal szokott kiesni a szülés közeledtét jelezve. Ez már a rejtett vajúdás szakasza, amikor a méhszáj fokozatosan tágulgat, és egyre szaporodnak majd a jóslófájások is.

Nagy problémát nem okoz, ha már kiesett, de mivel ilyenkor már többnyire nyitott a méhszáj, nem szabad már nemi életet élni, fürdőkádban fürdeni. Az orvosunkat mindenképpen tájékoztassuk róla a következő vizsgálat alkalmával, ha már kiesett a nyákdugó.

Ha a nyákdugó kiesését követően élénk vérzést tapasztalsz, vagy pedig a 37. hét előtt esne ki, mindenképpen kérj azonnal orvosi segítséget!

Pocakinfó 33/34 hét

Sziasztok!

Kezdett elegem lenni a kórházból. Már minden bajom van. Melegem van, komolyan olyannyira, mintha banya lázam lenne. Már 5 hete, hogy bent vagyok, és már lassan bezártság érzésem lesz. Ma el kéredztem angol órára, hogy egy kicsit kimozdulhassak, mert komolyan azt hittem megzavarodok. Fél 6-ra mentem és 8-ig maradtam, úgyhogy ki sem fáradtam. Kisfiam jól érezte magát, mert mozgolódott rendesen, és nyújtózkodott, csak amúgy hullámzott a pocakom :)

Ma megmértem a pocakom átmérőjét, és 98! cm, súlyom 64,5 kg, úgyhogy már nem vagyok az a vékony csaj...habár a suliba azt mondták, hogy tök csinos vagyok:) Arcom kezdett kitelni, derekam kitelt, pocakom nő, hajam megnőtt le kellene vágatni, vagy valamit kellene csinálni vele még szülés előtt, mert ha kisfiam meglát ilyen hajjal, hát elsírja magát.

Ma hisztis napom volt, főleg a meleg miatt, de kicsit közrejátszott Ákos viselkedése is, mert jött hozzám, és ő is pont olyan hisztis kedvében volt, mint én, s mint tudjuk 2 hisztis nem fér el egy csárdában, ezért egy apró szóváltás után az árnyékban nyugodtan beszélgettünk fél órát, s így mind2en megnyugodtunk.
Ő is unja már, hogy még mindig bent vagyok, már azt szeretné, ha vele lennék a Parkban, azt is megígérte, hogy semmit nem kell csináljak, csak pihi egész nap, meg, hogy kiszolgál mindennel.........blablabla........szerintem csak unatkozik.
Valószínű, hogy szerdán haza engednek, csak épp kedden lesz még egy vizsgálatom, és hát nagyjából túl vagyok a kritikus időszakon is, ezért úgy döntöttünk dokimmal, hogy lassan haza mehetek. De akármilyen gyanúsat érzek, azonnal vissza kell menjek.

Dalma barátnőm csinált rólam néhány fotót, úgyhogy feltöltöm azokat, és lassan lefekszem, mert álmos vagyok.

Egy újabb hét kezdete

Meleg van.  Majd megsülök. Minden sötétítő be van húzva, ablakok nyitva, de nem tudunk huzatot csinálni, mert az egyik kismama érzékeny a huzatra és így mi szívunk, mert majd megsülünk.

Pocakinfó:
Nekilódultunk a 34.-ik hétnek, hihetetlenül gyorsan telik az idő.
2 napja Ő ébreszt reggel, kirakja a kis kezecskéjét,mintha ki akarna könyökölni a pocakomból, rendesen kinyomja a pocakom falát, én meg felébredek, és elkezdek beszélni hozzá, és megkérem, hogy ne hagyja abba, mert annyira jó érzés érezni ahogy a kis kidudorodást megérinthetem. Azóta persze már rengetegszer éreztem, de mindig elmosolyodok és meghatódok.

Voltunk ma is NST-n is  a Baba szívhangja jó, és végre jó sokat mozgolódott, látszik rajta is, hogy kivetettem a dokimmal a dilibogyót, amit Diazepámnak hívnak.

A laboreredményekről nem tudok még semmit, remélem hamarosan megjönnek, és nem lesz semmi eltérő.

Voltunk ma ultrahangon. Betöltöttük a 33 hetet!

Már alig vártam, hogy megnézzen a dokim ultrahangon és lássam kisfiam mozgását, meg kicsi lábacskáit meg egyáltalán mindenét. Azt mondta a dokim, hogy már lassan beáll, nem lesz farfekvésű, aminek örülök természetesen. Aztán úgy egyeztünk, hogy ha minden rendben megy, akkor hó végén kimehetek, ha vigyázok nagyon magamra.
Olyan jó napom volt, reggel fél 9-ig aludtam, aztán jött a vizit, utána lementem UH-ra, a doki majdnem 1 órán keresztül nézte, volt egy csomó kérdésem, mindenre kitértünk, pl. szülésre, mondtam neki hogy remélem nem tervez július 10-re nyaralást:) mert én vele szeretnék szülni, persze mi a garancia ara, hogy pont a kiírt napon fog megszületni. Akkor kitértünk a köldökzsinórvérre, meg a babám méreteire tértünk ki leginkább, amik megfelelnek a korának.. Csinált néhány felvételt is. Kicsit homályosra sikerült lefényképezni őket, de a lényeg látszik rajta.Mindig az arca előtt lóg a köldökzsinór, alig tudott felvételt csinálni. Kicsit kinagyítottam a képet, hogy látszodjon rendesen.

A felső fotó a zacskója:), az alsó fotó az arcocskája

Na, és akkor folytatom a napi programomat: ebédelni meglátogatott Ákos, egy órát együtt voltunk, aztán mivel, hogy túlságosan kívánatosnak talált mellesleg :), hát úgy döntött, hogy inkább hazamegy:), és megígértette velem, hogy sietek haza, mert már nem bírja nélkülem:):)

Mikor elment aludtam egy hatalmasat, aztán beraktam egy filmet, ami 2,5 órás volt, megettem közbe egy nagy tál gyümölcssalit, aztán kimentem sétálni 15 percre, mert bent a szobában nincsen levegő........kint is nagyon meleg volt már 3 napja várjuk az esőt, hogy frissítse fel a levegőt. 

Nagyjából ennyi történt ma,én jónak ítélem meg, mindenki csodálkozik, milyen jól bírom a kórházat, de hát egy Hilton szobában, és egy kisfiúval a pocakjában ki ne érezné jól magát????????????

Pocakinfó. 32/33 hetesek vagyunk:)

Kisfiam nagyon jól érzi magát. Csuklik, mozgolódik, rugdos, és néha alszik. Annyi változást érzek, hogy már nem tudok hirtelen mozdulatokat végezni, pl. hirtelen felkelni az ágyból. Most már ha felülök, akkor párnát teszek a derekamhoz, mert úgy kényelmesebb.
Egyre élénkebb, rugdalózik erőteljesen, egyre intenzívebben érzem a mozgását. Néha kirakja a popóját, vagy a fejét, és akkor a pocakom féloldalas lesz, máskor bökdös a pici lábacskájával vagy a kezével..........olyan jó érzés. Tehát nő, most már olyan 1900-2000 g. körül van a súlya.

Egészségem stagnál, semmi újat nem tudok írni ezzel kapcsolatosan, mert minden rendben van. Ma ki kellene surranjunk valahogy pocaklakómmal suliba, mert olyan órám lesz a suliban, amin kötelező a részvét.
Még nem tudom hogyan oldjuk meg, de valahogy megoldom. Ha meg nem, akkor maradunk.

Nagyon várjuk az esőt, hogy egy kicsit frissüljön fel a levegő, mert mindig olyan meleg van, ezért minden sötétítő el van húzva, hogy a nap ne süssön be a szobába, és majdnem minden ablak  nyitva van, mert kell a levegő. Éjszaka is nagyon meleg van egy vékony pokróccal takarózom, mert nem lehet bírni.

Puszi mindenkinek

Pocakom! Imádom!

Egy újabb csillag az égbolton

Sziasztok!
Megszületett Csilla várva várt kislánya, Andrea. Isten hozott a nagyvilágban kis csillag!!!!!!!!!!!

Hétvégi családi látogatás a korházban

Itt volt a család apraja-nagyja. Olyan jó volt. Egész látogatásidő alatt kint ültünk a parkban egy pokrócon, olyan volt mint egy piknikezés. Sajnos a kórház környékén nincsenek padok, ahová leülhetnénk, de volt pokrócunk az autóban,és így hamar megoldottuk a dolgot. A gyerekek szedtek nekem virágot, meg futkároztak kedvükre, és persze nem maradhatott el a megszokott fényképezkedés sem, ugyanis ma lettem 32 hetes!!!!!!!!!!!!!!
Elődke és Huni örömmel csinálta rólunk a fotókat, hiszen nekik ez óriási élmény. Édesanyám és édesapám is élvezte, közbe még Jolán nénémékkel is összefutottunk, mert ők is meglátogattak, és hoztak nekem kaját, mert ugyebár a kórházi koszt nagyon silány, nem lehet jól lakni vele. Úgyhogy mindent összevetve nagyon jó napom volt ma is.

Pocaklakó infó:  pocakom átmérője 95 cm, súlyom 62,8kg, amikor befeküdtem 61,2 kg voltam, úgyhogy nem is híztam olyan sokat, vérnyomásom 110/70. Nagyon jót tesz nekem a kórházi bent fekvés, a fehérje ürítésem sem túl nagy. Jövő héten vissza jön a dokim szabiról, és akkor megkérem csináljon ultrahangot is, mert hiányzik már, hogy lássam a Babámat ficánkolni a pocimba.

Megvan a kisbabám biztos neve, ami szerintem már nem fog változni, és már nevén is szólítom mindig.
Kis huncut, Róla beszélek, és rugdos:) Neve nem titok, de csak megszületése után szeretném nyilvánosságra hozni, úgyhogy még 2 hónap és mindenki tudni fogja. És azt hiszem már most imádja az Ismerős Arcokat, mert bulizik a pocakomban :)

Most feltöltöm a képeket, jó sok van, úgyhogy türelmes képnézegetést kívánok minden kedves blogom olvasójának. Engem óriási örömmel tölt el, ha mutogathatom magam és a szeretteimet és most már  a pocakom is része a szeretteimnek:)

Elődke

Hugi meg Elődke

Család, Huni a fényképész

Itt Elődke a fotós:)

Nem akar pocit simogatni

Gyönyörű volt az idő 7 ágra sütött a napocska

Imádom őket

Huncutok

999 a blogom látogatói száma

Nagyon örülök, hogy ilyen sokan olvastok minket, és a folyamatos beszámolóimat.

Ma is voltam NST-n, olyan érzés volt a kis babám szívverését hallgatni, mintha egy vonatot hallanék. Olyan vicces volt. Asszem Babám nem lesz katona, mert parancsra nem rúg, de tegnap este olyan éles rúgásokat éreztem a pocakom bal oldalán, hogy azt hittem ki akarja rúgni a falat.

Szerintem nincs még egy ember a Földön, aki így élvezi a kórházban bent töltött időt, nem unatkozok, filmet nézek, netezek, könyvet olvasok, zenét hallgatok, alszom,manikűrözök, pedikűrözök- de csak a kórtermi csajoknak, és magamnak-, eszek nagyokat, néha jönnek látogatók, szóval 1 percig sem unatkozom bent. Minden nap megiszom a nagy pohár Latte macchiato-mat, megeszek egy tál gyümölcssalit,.

Babám jól érzi magát, a poci simogatást abbahagytam, mert mindenki azt mondta, hogy nem szabad simogatni, így hát ráteszem mindkét tenyeremet a pocimra és így védelmezem Őt. Imádom, hogy  itt van velem, itt van a pocakomban, még 57 napot kell kibírjunk így együtt, mert 32 hetesek leszünk holnap (vasárnap), aztán miután megunta a pocimba töltött időt, akkor  kibújik, és a karjaimban babusgathatom kedvemre az én pici Babámat.

Nagy hírem van egyébként, május 10-én megszületett Mesi barátnőm kisfia, Örs és 11-én Csilla barátnőm kislánya, Andrea, mind2en császárral, de minden rendben volt, komplikációk nem voltak, az anyukák lábadoznak, és meg alig várom, hogy meglássam a piciket!.

Pusziiiiiiiiiiiiii

Csilla és Fibi közös fotók

 Abból a célból fényképezkedtünk, hogy örökítsük meg Csilla terhességének utolsó napjait, ugyanis szerdán császározzák.

Hétvégi beszámoló a korházból

Természetesen semmi izgalmas dolog nem történt egész hétvégén, mást sem csináltam csak pihentem, aludtam,   -ma például 4! órát aludtam délután-, ettem, manikűröztem meg pedikűröztem a kismama társaimnak.

Dokit ritkán láttam, minden nap reggel és estefele jött a gárdás doki vizitelni, panaszaim nem voltak, így csak vérnyomást mértek, meg NSTn figyelték a baba szívhangját. Szedem a szokásos bogyókat, pihenek sokat, minden nap megeszek egy nagy tál gyümisalátát, reggelihez rengeteg zöldséget, úgyhogy igazán úgy érzem, hogy kisbabámnak mindent megadok, amire szüksége van.

Olyan gyönyörűséges a pocakom, hogy minden nap gyönyörködök benne a liftben, mert csak ott van nagy tükör:), és mindig kenem spéci pociolajjal. Mindig alig várom hogy láthassam a picit babámat ultrahangon, hogy ott is gyönyörködhessek benne. Néha rúgja ki a pocakom falát, úgy rúg, de tudom, hogy szeret bent lenni, mert sok kényeztetést kap tőlem.

Asszem a múltkor már írtam, hogy neve már van a Babámnak, de még nincsen biztosra eldöntve, sőt hetente változik. De még nem árulom el még, majd ha megszületik, akkor mindenki meg fogja tudni.  

Minden nap változnak a szobatársak, mindig jönnek, mennek, szülnek természetesen, szülnek császárral. Összebarátkoztam egy jó pár kedves csajjal, akik már szültek, megbarátkoztam a nővérekkel, egyszóval nincsen panaszra okom, mindenki kedves. És nem beszélve arról, hogy sokkal biztonságosabban érzem magam idebent.

Kedvesem  majdnem minden nap meglátogat, ha meg nem tud jönni, akkor a barátainktól küld nekem mindent amire szükségem van, mert ugyebár a kórházi koszt nagyon gyatra, úgyhogy hetente 1x anyám, néném 1x meg Ákos is 1x küld vagy hoz kaját, ezért nem panaszkodom. És különben is lent van a Junior gyors étkezde  ahol aránylag olcsón meg lehet ebédelni és nagyon finom a kaja.

A legnagyobb öröm számomra, hogy Csilla is bent van, aki a MÜTF-ös barátnőm, úgyhogy együtt élvezzük a kórház nyújtotta komfortot. És a múlt héten is volt bent egy MÜTF-ös csaj, aki már megszülte kisfiát. Gyarapodik a MÜTF-ös kisbaba tábor.

Kicsit hosszúra nyúlt  beszámoló, de ilyen sok mindenről kellett írjak.......nem tehetek róla.

Sok puszi mindenkinek.

Pocakos Csilla és pocakos Fibi

Fibi 30 hetes kismama

Csilla 36 hetes kismama

Pocis fotók. Már 30 hetesek vagyunk

A kórházi szobámban készültek, ezért a rendetlenség, törölközők, meg fürdőlepedők

 mindenhol:)

Tiziano Ferro feat. Kelly Rowland - Breath Gentle

Csak úgy..........

Ma voltam NST-n, amin a baba szívhangját figyelik, olyan jó érzés hallgatni, ahogy ver a pici szívecskéje. Aztán vérnyomást mértek, ami jó volt szerencsére. Ma újra levettek egy adag vért az antitestekre. A pocim körfogata 96 cm, ami megfelelő. A baba méretei szintén megfelelnek, a súlya szintén gyarapodik, kb. 1400 gramm. A vizeletemben újra több a fehérje, mint kellene, de erre gyógyír a sok pihenés,de itt a kórházban nem gond a pihenés, mert csak ágyikóm van.

 A kaja pocsék és kevés, de otthonról mindig kapok valamit, és lent a földszinten van egy gyors étkezde és ott nagyon finom a kaja, ezért ott is szoktam enni, és nem is nagyon drága. Azon kívül megiszok naponta 2 liter vizet meg egy liter Hohes C narancslevet,valamint minden reggel egy kis tál zöldségsalit, meg este egy kis tál gyümölcskoktélt.

Majdnem minden csajnak megvan már a kisbabája, akikkel kedden befeküdtem, mindenki megszenvedte, de megéri a kis csöppség látványa, és az a boldogság, ami átjárja az anyukák szívét, leírhatatlan érzés.

Még nem tudom mikor engednek haza, dokim jövő héten szabadságon lesz és ki akar engedni pénteken, de ez a labor eredményektől függ. Addig is élvezem a Hilton által nyújtott kényelmet.

Anyák napjára

Szeretem az Anyukámat!

Szikszay Csaba írása nyomán

A legelső kapcsolatunk az anyukánkkal alakul ki. Fogantatásunk pillanatától kezdve, kaptunk egy kis lakást, az anyukánkban. Kezdetekben még együtt éltünk, együtt mosolyogtunk és együtt szomorkodtunk. A legalapvetőbb érzelmeinket az anyukánktól kapjuk meg. Ahogy Ő él, mi is követtük bizalommal. A pocakban, megvan minden. Olyan mint egy tökéletes szálloda, még csak kiabálni sem kell semmiért, mert adott a kényelmünk. Egyszer csak úgy éreztük, itt az ideje új utakra tévedni és előbújtunk a megszokott kényelemből valami ismeretlen, új világba.  

Kezdetekkor az anyai szeretet a legfontosabb számunkra. Egységben élünk velük,hiába bújtunk elő a szállodánkból, minden mozdulatukkal együtt mozgunk továbbra is. Nem tudunk arról, hogy létezik rajtunk kívül valami vagy valaki más is. 

Ez az a tökéletes világ, amire a hátralévő életünkben mindig is vágyunk. A gyerekek tökéletes összhangban, tudatlanul is tudatosan élik az életüket. Egyszer csak megjelenik az a felismerés, hogy létezik anyukánk és létezünk mi is. Az egységből, kettősség alakul ki. Felfedeztük azt, hogy mi különálló személyiségek vagyunk. 

Az anyukánk az apukánk mellett is kiemelkedően fontos szerepet foglalnak el az életünkben. Az Ő érzelmeik, viselkedésük, gondolkozásuk automatikusan ránk ragad. Van amivel egyet értünk és van amit ellenzünk és a saját képünkre formáljuk. A saját módunk szerint érezzük és gondolunk róla. A szüleidre úgy tekintesz gyerekként, mint az istenekre. 

Ezek az istenek, egyben a kiszolgáló személyzeted is. Ordítottam egyet és kicserélték a pelenkát vagy ha éhes voltam, hozták a vacsorát. Lesték minden lépésemet, levegővételemet, odaadással kiszolgálták minden kívánságomat. 

A szeretet átitatta a mindennapjainkat. Ez az a legalapvetőbb szereteten alapuló kapcsolat, amely egyik oldalról tudatosan, a másik oldalról pedig tudatlanul is kialakul.

Véleményünk az anyukánkról, alapvetően meghatározza az életünk minőségét. Fordulj szeretettel az anyukád felé, mert Ő legjobban próbálta csinálni, még ha vannak is olyanok, akik ezt másképpen gondolják. A legjobban alakult a kapcsolatotok, mert szereteten alapult és örülj, szeresd az anyukádat. Én is szeretem, mert szeretem az előnyeivel és hátrányaival együtt! Ő a legtökéletesebb Anyuka a világon!

Kovács Kati - Úgy szeretném meghálálni

Május 1 a Hiltonban

Első sorban szeretnék köszönteni minden édesanyát Anyák napja alkalmából!!!!!!!!!!!!!!

Még sosem töltöttem a majálist kórházban, de szerencsére nagyon jó szobatársaim vannak, úgyhogy még honvágyam sincs. Hihetetlenül hangzik, de jól telik a kórházban, jók a szobatársak, igaz, hogy minden nap cserélődnek a kismamák, mennek szülni, vagy császárra, de nagyon jó bent a kórteremben a hangulat.

A babámmal kapcsolatban minden rendben van, minden este és reggel jön az ügyeletes orvos, és meghallgatja a baba szívet, a tónusát, meg lehet kérdezni bármit, mert szívesen válaszolnak, minden orvos kedves és türelmes.
Babám rengeteget mozgolódik, nagyon jól érzi magát a pocimba. Nevet még nem választottunk, nem mintha nem gondolkodnánk rajta nap mint nap, és lehetséges választottunk is van, de még nem biztos az sem.
Ma töltöttem be a 30 hetet, és végtelenül boldog vagyok, hogy sikerült eljutnunk idáig. Remélem nem fog sietni kifele, mert doki szerint minimum május végéig  bent kellene maradjon, de a legjobb az lenne ha kivárná a júliust. A pocakom is gyönyörűen nő, nem keményedik be, mert kapom a gyógyszereket, többek között a diazepánt, amitől rengeteget alszom, tegnap délután 3 órás alvás után fel kellett ébresszenek a csajok, és reggel a vizit előtt is fel kellett ébresszenek 8-kor. Nekem nem szokásom ilyen sokat aludni, ezek a dilibogyók  megváltoztatták a bioritmusomat.

Minden nap van látogatóm, nagyon jól esik mindenkinek a látványa és törődése, köszönöm nekik.
Mindent egybevetve nagyon jól telik az itt tartózkodásom. Nem tudom előre, hogy meddig tartanak bent, de nem sietek ki, és remélem nem küldenek ki azért, mert sokkal biztonságosabban érzem magam orvosok közelében. Nem bírnék ki még egy traumát, ha valami komoly komplikáció lépne közbe és messze lennék a kórháztól.

Fotót  nem tudok csinálni meg feltölteni, esetleg ha Ákos jön, megérem csináljon rólam pár felvételt, hogy tudjam feltölteni, hogy lássátok milyen szép kismama vagyok.