2011. február 7., hétfő

A BOLDOGSÁG TITKA

Sziasztok!

Új híreink vannak. Tegnap voltunk 18 hetes vizsgálaton. Már alig vártuk, hogy eljöjjön az a nap amikor elmegyünk újra dokihoz, hogy lássa, minden rendben van-e körülöttünk, valamint minden véreredmény, amit csinálni kellett jó-e. Szóval, a doki szerint tök egészségesek vagyunk, szépen növünk, minden ultrahangos értékünk normális éréken van. Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól "ereszd el a hajamat" lesz, mert továbbra is vigyáznom kell magamra, az evésre, és minden másra.  Nagyon jól bírom magamat, heti egy fejfájától eltekintve élvezem terhességem minden pillanatát. Bírom, mert mindenki azt kérdezi, "na hogy bírod magad"?
Azonban utálok cigis helyre menni, ezért mindig mikor a csajokkal vizsga után beülünk a Mokkába, és ha tehetjük félrevonulunk Csillával, akinek szintén pocaklakója van,  nagyobb tőlünk 7 héttel, és nem szívjuk más cigifüstjét.
Apropó vizsgaidőszak: elég sokat tanultunk az elmúlt egy hónapban, amiből lehet, hogy hasznunk is származik, mivel piciny pocaklakóm megtudja idejében milyen is a tanulás, és hátha nem kell noszogatni, majd ha nagy lesz. 

De ne szaladjunk annyira előre, beszéljünk a jelenről.
Már elég sok mindent összehordtam itt, gondolom mindenki, aki olvas minket izgul azért, hogy kimondjuk már végre, hogy kislány vagy kisfiú van a pocakomban..............szóval:...eeeeeegggggyyyyyyyyyyy, kkkkkkkkkééééééééééééttttttt,, hhhhhhhááááááááááááá:::::::::::::::::::: 

                                   Kisfiú vagyok:):) 

Nagyon, nagyon boldogok vagyunk! Olyan boldogságos érzés látni az uh felvételeken a piciny baba fejlődőben levő testrészeit, a kicsi kukiját, meg mindent. 
Persze, azért megsúgom, hogy a Fibuláknál és a Vargáknál is a domináns nem a férfi nem, tehát nem is csodálkozok:) 

Neve még nincsen a picuromnak, azt hiszem van még időnk eldönteni, addig is mindenféle nevekkel becézem pocisimogatás közben.

És ilyen vagyok most, 18 hetesen, anyu pocijában:

















A keze mindig az arcánál volt, nem nagyon akarta hogy felvételt készítsen a doki.

És itt egy felvétel az aktív életemről:














Ma reggel éreztem egy kis mocorgást a pocimba, gondolom, hogy jelzi már, hogy ő is itt van, sőt folyamatosan olyant érzek, mintha pillangók repkednének a pocimba.

És ilyen vagyok most:






































Ennyit szerettünk volna megosztani mindenkivel, örömteli olvasgatást kívánunk mindenkinek, magunknak meg további örömteli babavárást!

Pusziiii
Fibcsi és Babóca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése