Bence első Karácsonya

Nagy ötlet jutott eszünkbe: menjünk karácsonyozni Keszthelyre Ákos szüleihez, és vigyük az egész családot. Mindenkinek tetszett az ötlet, különösen nekem, mert így nem nekem kellett készülni és sütögetni:)
Nagy volt az izgalom. Az utazás napját csütörtökre tettük, Istenesen felpakoltuk apám  7 személyes Zafiráját, még egy tű sem fért volna el benne annyi csomagunk volt. Aztán felkerekedtünk. Az utazás jól sikerült, én majdnem végig aludtam, hugival felváltva ültünk leghátul a legkisebb helyen, Bence is sokat aludt, de nem annyit mint a múltkor, mert most éjszaka hagyott aludni a szállodában. Marci szállodájában szálltunk meg, ahogy már megszokhattuk. Hatalmas zuhany után belezuhantunk az ágyba, és kisebb nagyobb megszakítással- Bencének hála:)-de jól aludtunk.
Dél körül kiadós reggelizés után hugival meg anyámmal nyakunkba vettük a Wörösmarty teret meg a Váci utcát.
Bementünk a nagyobb ruhaboltokba, megnéztük a karácsonyi vásárt, egy nagyot ettünk, aztán 3 óra gyaloglás után találkoztunk Ákossal, apámmal meg Bencével és folytattuk az utunkat Keszthelyre.
Anyosomék már vártak, örültek neki, hogy náluk töltjük a Karácsonyt.
Az ünnep a megszokott kerékvágásban zajlott. Ettünk, ittunk, karácsonyfát raktunk, misére mentünk, főztünk, mosogattunk, sétáltunk, stb. Bencus élvezte, mindenki hurcibálta, mindig valakinek az ölében volt, sokszor sajnáltam is emiatt főleg magamat, mert ünnepek után én kellett visszaszoktassam a megszokott kerékvágásba, mert ugye én nem szoktam mindig hurcolni az ölembe.

Nem agysérv- szerencsére!!!

Miután megjártam a poklok poklát, összeolvastam minden orvosi leírást ezzel az agysérvvel kapcsolatosan, elvittem 3 orvoshoz, röntgent csináltattunk, most kissé megnyugodva ki merem jelenteni, hogy Bencusomnak semmi baja. Ezt az után merem kimondani, miután voltunk egy nagyon híres agysebésznél, aki Vásárhely, és Románia egyik legnevesebb neurológusa, dr. Madaras Sándornál. Amikor meglátta a fiunkat, azt kérdezte tőlünk: Hát így néz ki egy beteg gyerek??? Bence mosolygott neki és gügyögött:))) Aztán megmutattam neki Bence fejét, elmondtam neki mit mondtak itthon az orvosok, megmutattam a fejéről készült röntgent,konzultált velünk,aztán mehettünk haza.
Esküszöm, amit itthon össze hordanak az orvosok, hát az katasztrofális. Én igazából nem akarok kritizálni senkit, de arra rájöttem, hogy a csiki orvosok nem merik vállalni a felelősséget, hogy helyes diagnózist állítsanak fel. Inkább hagyják, hogy tovább menjünk, más orvost keressünk.
Komolyan mondom, senkinek se kívánom azt a 2 hetet amin átmentem, amíg eljutottam az igazi agysebészhez.
Először is, mikor észrevettem a dúdort,csütörtök volt, elmentem családorvoshoz. Ő küldött tovább, hogy csináljanak echot, mire oda is eljutottam, mert ugye iratkozni kell, eltelt 4 nap. Kedden nézte meg echoval a doki, azt mondta, hogy folyadék, csinálni kell CT-t de előbb beszél az ideggyógyásszal. Mire beszéltek, és eljutott hozzám a válasz, eltelt újabb 2 nap. Aztán kaptam időpontot az ideggyógyászhoz hétfőre, addig eltelt 4 nap. Ekkor mondta a doktornő, hogy több mint valószínü, hogy agyburoksérve van. Akkor tudtam meg, hogy a 2 kutacs van, az egyik fent a fejen, a másik hátul. Előbbi később, utóbbi hamarabb nő össze. Szóval, ha összeszámoljuk ez majdnem 2 hét összesen, és még semmi okosat nem tudtunk. Aztán mivel nem ajánlotta a CT-t a doktornő, mondván, ha felkerül az ügy vásárhelyre, ott mindenképp meg kell CTn nézni, s akkor nincs értelme 2x CT-zni. Akkor elküldött röntgenre. Az eredmények következő nap lettek készen, vagyis kedden, akkor mondta az orvos, hogy nincs baj a koponyával, vagyis nincs nyitva, tehát az agysérv ki van zárva, de menjek ki Bencével Magyarországra, mert nem tudják mi az a folyadék, és hogy itt ugyse tudják megmondani, stb. Ákossal elkezdtünk tanakodni, közbe konzultáltam Ici barátnőmmel, ő mondta, hogy segít dokit szerezni magyarországon