Nagy ötlet jutott eszünkbe: menjünk karácsonyozni Keszthelyre Ákos szüleihez, és vigyük az egész családot. Mindenkinek tetszett az ötlet, különösen nekem, mert így nem nekem kellett készülni és sütögetni:)
Nagy volt az izgalom. Az utazás napját csütörtökre tettük, Istenesen felpakoltuk apám 7 személyes Zafiráját, még egy tű sem fért volna el benne annyi csomagunk volt. Aztán felkerekedtünk. Az utazás jól sikerült, én majdnem végig aludtam, hugival felváltva ültünk leghátul a legkisebb helyen, Bence is sokat aludt, de nem annyit mint a múltkor, mert most éjszaka hagyott aludni a szállodában. Marci szállodájában szálltunk meg, ahogy már megszokhattuk. Hatalmas zuhany után belezuhantunk az ágyba, és kisebb nagyobb megszakítással- Bencének hála:)-de jól aludtunk.
Dél körül kiadós reggelizés után hugival meg anyámmal nyakunkba vettük a Wörösmarty teret meg a Váci utcát.
Bementünk a nagyobb ruhaboltokba, megnéztük a karácsonyi vásárt, egy nagyot ettünk, aztán 3 óra gyaloglás után találkoztunk Ákossal, apámmal meg Bencével és folytattuk az utunkat Keszthelyre.
Anyosomék már vártak, örültek neki, hogy náluk töltjük a Karácsonyt.
Az ünnep a megszokott kerékvágásban zajlott. Ettünk, ittunk, karácsonyfát raktunk, misére mentünk, főztünk, mosogattunk, sétáltunk, stb. Bencus élvezte, mindenki hurcibálta, mindig valakinek az ölében volt, sokszor sajnáltam is emiatt főleg magamat, mert ünnepek után én kellett visszaszoktassam a megszokott kerékvágásba, mert ugye én nem szoktam mindig hurcolni az ölembe.
2011. december 30., péntek
2011. december 8., csütörtök
Nem agysérv- szerencsére!!!
Miután megjártam a poklok poklát, összeolvastam minden orvosi leírást ezzel az agysérvvel kapcsolatosan, elvittem 3 orvoshoz, röntgent csináltattunk, most kissé megnyugodva ki merem jelenteni, hogy Bencusomnak semmi baja. Ezt az után merem kimondani, miután voltunk egy nagyon híres agysebésznél, aki Vásárhely, és Románia egyik legnevesebb neurológusa, dr. Madaras Sándornál. Amikor meglátta a fiunkat, azt kérdezte tőlünk: Hát így néz ki egy beteg gyerek??? Bence mosolygott neki és gügyögött:))) Aztán megmutattam neki Bence fejét, elmondtam neki mit mondtak itthon az orvosok, megmutattam a fejéről készült röntgent,konzultált velünk,aztán mehettünk haza.
Esküszöm, amit itthon össze hordanak az orvosok, hát az katasztrofális. Én igazából nem akarok kritizálni senkit, de arra rájöttem, hogy a csiki orvosok nem merik vállalni a felelősséget, hogy helyes diagnózist állítsanak fel. Inkább hagyják, hogy tovább menjünk, más orvost keressünk.
Komolyan mondom, senkinek se kívánom azt a 2 hetet amin átmentem, amíg eljutottam az igazi agysebészhez.
Először is, mikor észrevettem a dúdort,csütörtök volt, elmentem családorvoshoz. Ő küldött tovább, hogy csináljanak echot, mire oda is eljutottam, mert ugye iratkozni kell, eltelt 4 nap. Kedden nézte meg echoval a doki, azt mondta, hogy folyadék, csinálni kell CT-t de előbb beszél az ideggyógyásszal. Mire beszéltek, és eljutott hozzám a válasz, eltelt újabb 2 nap. Aztán kaptam időpontot az ideggyógyászhoz hétfőre, addig eltelt 4 nap. Ekkor mondta a doktornő, hogy több mint valószínü, hogy agyburoksérve van. Akkor tudtam meg, hogy a 2 kutacs van, az egyik fent a fejen, a másik hátul. Előbbi később, utóbbi hamarabb nő össze. Szóval, ha összeszámoljuk ez majdnem 2 hét összesen, és még semmi okosat nem tudtunk. Aztán mivel nem ajánlotta a CT-t a doktornő, mondván, ha felkerül az ügy vásárhelyre, ott mindenképp meg kell CTn nézni, s akkor nincs értelme 2x CT-zni. Akkor elküldött röntgenre. Az eredmények következő nap lettek készen, vagyis kedden, akkor mondta az orvos, hogy nincs baj a koponyával, vagyis nincs nyitva, tehát az agysérv ki van zárva, de menjek ki Bencével Magyarországra, mert nem tudják mi az a folyadék, és hogy itt ugyse tudják megmondani, stb. Ákossal elkezdtünk tanakodni, közbe konzultáltam Ici barátnőmmel, ő mondta, hogy segít dokit szerezni magyarországon
Esküszöm, amit itthon össze hordanak az orvosok, hát az katasztrofális. Én igazából nem akarok kritizálni senkit, de arra rájöttem, hogy a csiki orvosok nem merik vállalni a felelősséget, hogy helyes diagnózist állítsanak fel. Inkább hagyják, hogy tovább menjünk, más orvost keressünk.
Komolyan mondom, senkinek se kívánom azt a 2 hetet amin átmentem, amíg eljutottam az igazi agysebészhez.
Először is, mikor észrevettem a dúdort,csütörtök volt, elmentem családorvoshoz. Ő küldött tovább, hogy csináljanak echot, mire oda is eljutottam, mert ugye iratkozni kell, eltelt 4 nap. Kedden nézte meg echoval a doki, azt mondta, hogy folyadék, csinálni kell CT-t de előbb beszél az ideggyógyásszal. Mire beszéltek, és eljutott hozzám a válasz, eltelt újabb 2 nap. Aztán kaptam időpontot az ideggyógyászhoz hétfőre, addig eltelt 4 nap. Ekkor mondta a doktornő, hogy több mint valószínü, hogy agyburoksérve van. Akkor tudtam meg, hogy a 2 kutacs van, az egyik fent a fejen, a másik hátul. Előbbi később, utóbbi hamarabb nő össze. Szóval, ha összeszámoljuk ez majdnem 2 hét összesen, és még semmi okosat nem tudtunk. Aztán mivel nem ajánlotta a CT-t a doktornő, mondván, ha felkerül az ügy vásárhelyre, ott mindenképp meg kell CTn nézni, s akkor nincs értelme 2x CT-zni. Akkor elküldött röntgenre. Az eredmények következő nap lettek készen, vagyis kedden, akkor mondta az orvos, hogy nincs baj a koponyával, vagyis nincs nyitva, tehát az agysérv ki van zárva, de menjek ki Bencével Magyarországra, mert nem tudják mi az a folyadék, és hogy itt ugyse tudják megmondani, stb. Ákossal elkezdtünk tanakodni, közbe konzultáltam Ici barátnőmmel, ő mondta, hogy segít dokit szerezni magyarországon
2011. november 28., hétfő
meningokele
Rossz hírem van, kedves blog olvasóim! Kisfiamnak agyburok sérve van, azaz meningokele.
Ma voltunk gyermek neurológusnál, és megvizsgálta kisfiamat, akinél egyértelműen kijelentette, hogy agyburok sérve van. Nem kételkedek nagyon a szavaiban, habár pontosabbat a ma elkészített röntgenfelvételek alapján tud mondani, de egy barátnőm által megkérdezett budapesti gyermek neurológus is, csupán fénykép alapján ugyanezt a diagnózist állapította meg.
Nem vagyok orvos, úgyhogy netről bevágom ide, hogy mi is az az agyburoksérv:
Ma voltunk gyermek neurológusnál, és megvizsgálta kisfiamat, akinél egyértelműen kijelentette, hogy agyburok sérve van. Nem kételkedek nagyon a szavaiban, habár pontosabbat a ma elkészített röntgenfelvételek alapján tud mondani, de egy barátnőm által megkérdezett budapesti gyermek neurológus is, csupán fénykép alapján ugyanezt a diagnózist állapította meg.
Nem vagyok orvos, úgyhogy netről bevágom ide, hogy mi is az az agyburoksérv:
Agysérv (meningokele)
Veleszületett rendellenesség. Szellemi fogyatékossággal jár.
Tünetek:
- tarkón vagy orrgyökön a középvonalban fél diónyitól csecsemőfej nagyságig terjedő bőrrel fedett, puha elődomborodás
- a koponyacsont kisebb-nagyobb területe hiányzik és ezen keresztül az agyvizet tartalmazó agyállomány kiboltosul
Kezelés:
- korai műtét
No comment.............................................
2011. november 24., csütörtök
2 db fogacska:)
Bencusomnak 5 hónapos szülinapjára 2 foga nőtt:) az első fogacska 1 hete mutatkozott, pontosan anyosom névnapján, a második pedig tegnap, vagyis Bencus 5 honapos szulinapjan:)
Milyen jó hogy van mihez kötni ezt a roppantul fontos eseményt.
És igencsak szúrják azok az éles kicsi fogacskak az ujjamat ha beteszem a szajacskajaba:)
Milyen jó hogy van mihez kötni ezt a roppantul fontos eseményt.
És igencsak szúrják azok az éles kicsi fogacskak az ujjamat ha beteszem a szajacskajaba:)
2011. november 23., szerda
Élet-élet........... plusz első fogacska
Az élet tartogat nekünk meglepetéseket, és hát mit ne mondjak, van miért aggódnom nap mint nap. Voltunk ugyanis újra gyerekorvosnál, aki megnézte Bence fejét, hogy mi lett a vízzel, és nemhogy csökkent volna a mennyisége, inkább nőtt. Volt 6 mm, most pedig 9 mm. Azt se tudom mitévő legyek. Nem az agyon van közvetlenül, hanem az agyburok és koponya között. Nem nyomja még az agyat, és nincs szerencsére semmi elváltozás az agyon szerencsére. Bence fejlődésével sincs gond, mozgása is rendben van, figyel, reagál zajra, fényre. Nem hányik, nem aluszékony, de ha ezek közül valamelyiket észlelem, gyorsan orvoshoz kell vinnem.
Aztán Bencus fején hátul, ahol fekszik, és el van súrolva a haja, ott van egy kis púp, amolyan 2,5 cm-es, amit nem tudunk, hogy micsoda. Megnézte már családorvos, gyerekorvos echoval, de csak annyit tudott mondani, hogy valami folyadék van ott, de nem víz, hanem valami egyéb- nem lehet tudni mi az. CT-re kellene menni vagy MRI-re, hátha azok kimutatják mi az. Doki szerint fel kellene szívódjon.
Lehet jobb lenne, ha Vásárhelyre vagy Magyarországra vinném vizsgálatra. Így pedig marad az aggódás ezerrel. Mert a fej nem vicc. Írok a Csikianyáknak, hátha tudnak segíteni, ők mindig jó tanácsokkal látnak el engem.
Amúgy Bencus szépen fejlődik, van már egy fogacskája. Eléggé szenvedünk éjszaka, volt már, hogy nem aludtunk semmit vagy csak keveset, eleinte nem is tudtam, hogy a fog a vétkes, de most mát tisztába vagyok vele, hogy az volt a baj. Egy fogacska teljesen kibújt alól, egy pedig kibújóban van, még nem villant elő.
Hossza 70 cm és 7 kiló már. Olyan nehéz, hogy már alig bírom cipelni:)
Egyik érdekessége, hogy kint a friss levegőn a hidegben jobban szeret aludni, sőt hosszabbakat, mint bent a meleg házban. Olyan is van hogy 3 órát alszik, jól betakarom, hogy ne fázzon és húzza a csendest, kicsi mormota. Szerencsére jó meleg babakocsija van, ki van bélelve, pokróc van alatta, meg 2 paplannal is betakarom plusz a babakocsi takarója is rajta van, aztán jó vastagon felöltöztetem, hogy ne fázzon meg. Néha rásötétedik, és be kell csempésszem a házba, hogy ne üljön kint a sötét hideg levegőn, ugye most korán, 5-kor sötétedik.
Sokat, sokat kacagunk, fel is töltöttem egy kisfilmet, ahogy apjával kacarásznak:)
Néhány mostani fotó:
Aztán Bencus fején hátul, ahol fekszik, és el van súrolva a haja, ott van egy kis púp, amolyan 2,5 cm-es, amit nem tudunk, hogy micsoda. Megnézte már családorvos, gyerekorvos echoval, de csak annyit tudott mondani, hogy valami folyadék van ott, de nem víz, hanem valami egyéb- nem lehet tudni mi az. CT-re kellene menni vagy MRI-re, hátha azok kimutatják mi az. Doki szerint fel kellene szívódjon.
 |
| Itt látszik a dudorodás, ha megnyomom lefele a fejbőrt |
 |
| És ilyen ha nem nyomom meg |
Amúgy Bencus szépen fejlődik, van már egy fogacskája. Eléggé szenvedünk éjszaka, volt már, hogy nem aludtunk semmit vagy csak keveset, eleinte nem is tudtam, hogy a fog a vétkes, de most mát tisztába vagyok vele, hogy az volt a baj. Egy fogacska teljesen kibújt alól, egy pedig kibújóban van, még nem villant elő.
Hossza 70 cm és 7 kiló már. Olyan nehéz, hogy már alig bírom cipelni:)
Egyik érdekessége, hogy kint a friss levegőn a hidegben jobban szeret aludni, sőt hosszabbakat, mint bent a meleg házban. Olyan is van hogy 3 órát alszik, jól betakarom, hogy ne fázzon és húzza a csendest, kicsi mormota. Szerencsére jó meleg babakocsija van, ki van bélelve, pokróc van alatta, meg 2 paplannal is betakarom plusz a babakocsi takarója is rajta van, aztán jó vastagon felöltöztetem, hogy ne fázzon meg. Néha rásötétedik, és be kell csempésszem a házba, hogy ne üljön kint a sötét hideg levegőn, ugye most korán, 5-kor sötétedik.
Sokat, sokat kacagunk, fel is töltöttem egy kisfilmet, ahogy apjával kacarásznak:)
Néhány mostani fotó:
2011. november 1., kedd
Nagyinál
Voltunk hármasban kirándulni Magyarországon. Egy szombat este felkerekedtünk, és elindultunk picit más világot látni. Bence végig aludta az utat Budapestig, éppen annyi időre kelt fel, hogy megigya a tejcsijét, aztán aludt is tovább mint a bunda.
Ákos testvérénél, Marcinál, a Novotel Hotelben szálltunk meg, amolyan puccos, vagány szálloda gazdagoknak. Mi nem olyanok vagyunk, hanem van olyan szerencsénk, hogy Marci a szálloda igazgató és bármikor mehetünk oda. Nagyon szép kilátás nyílik a Parlamentre és a Dunára, lehet gyönyörködni benne.
Szóval valamikor hajnalban megérkeztünk, Bence felébredt, és többet nem akart visszaaludni. Mi hulla fáradtak voltunk, közénk raktuk az ágyba, próbáltuk etetni, altatni, de nem akart aludni, sírt, szenvedett, és vele együtt mi is. Addig addig erőltettük a dolgot, hogy szerintem csak sikerült valamennyicskét aludni, mert 9-kor ébredtünk fel. Lementünk reggelizni, Ákossal imádjuk színültig rakni a tányért, és még vagy 3-at térni, és megkóstolni minden finomságot. Szerencsére ingyen van.
Ott találkoztunk Marcival meg feleségével Dórival, együtt reggeliztünk, aztán összepakoltunk és rövid barátlátogatás után elindultunk Keszthelyre a nagyiékhoz.
Bence pesti barátja Benedek, tőlük szoktunk rengeteg ruhát kapni, 1,5 hónappal hamarabb született:
Keszthelyen a nagyiék nagyon vártak, minden finomsággal kényeztettek. Bence itt is jól érezte magát, voltunk sétálni a Balcsi, voltunk a kastélyban, sétáltunk a városban, szóval élményekben gazdag 3 napot töltöttünk.
Élményekben gazdag napjaink vannak, bátran elmondhatom, hogy egy percig sem unatkozunk.
Ákos testvérénél, Marcinál, a Novotel Hotelben szálltunk meg, amolyan puccos, vagány szálloda gazdagoknak. Mi nem olyanok vagyunk, hanem van olyan szerencsénk, hogy Marci a szálloda igazgató és bármikor mehetünk oda. Nagyon szép kilátás nyílik a Parlamentre és a Dunára, lehet gyönyörködni benne.
Szóval valamikor hajnalban megérkeztünk, Bence felébredt, és többet nem akart visszaaludni. Mi hulla fáradtak voltunk, közénk raktuk az ágyba, próbáltuk etetni, altatni, de nem akart aludni, sírt, szenvedett, és vele együtt mi is. Addig addig erőltettük a dolgot, hogy szerintem csak sikerült valamennyicskét aludni, mert 9-kor ébredtünk fel. Lementünk reggelizni, Ákossal imádjuk színültig rakni a tányért, és még vagy 3-at térni, és megkóstolni minden finomságot. Szerencsére ingyen van.
Ott találkoztunk Marcival meg feleségével Dórival, együtt reggeliztünk, aztán összepakoltunk és rövid barátlátogatás után elindultunk Keszthelyre a nagyiékhoz.
 |
| Szállodai szobánkban |
 |
| Marcival |
 |
| Apuval dumálunk |
 |
| Közös fotó |
Bence pesti barátja Benedek, tőlük szoktunk rengeteg ruhát kapni, 1,5 hónappal hamarabb született:
Keszthelyen a nagyiék nagyon vártak, minden finomsággal kényeztettek. Bence itt is jól érezte magát, voltunk sétálni a Balcsi, voltunk a kastélyban, sétáltunk a városban, szóval élményekben gazdag 3 napot töltöttünk.
Élményekben gazdag napjaink vannak, bátran elmondhatom, hogy egy percig sem unatkozunk.
Fejlődés 4 hónaposan
Bencusom nagyon szépen fejlődik. 6 és fél kiló, kb 65 cm. Minden nap felfedez valami újat, tegnaptól a játékot, amit meglát megfogja és forgatja a kezében, esetleg be is falja. Tulajdonképpen mindent, ami a kezébe kerül, falja be.
Szopja az ujját, ami nem is olyan nagy baj, ha neki jól esik én nem fogom megtiltani. Ha már a cumit nem szereti, hát szopja az ujját.
Rengeteget mosolyog, mondikál. Éjszaka jól alszik, egyszer felébreszt éjfél és 2 óra között, de azonnal visszaalszik, ahogy megitta a tejcsit vagy a teáját. A reggeli alvással van baj, sokszor felébreszt 5 és 6 között és nem akar visszaaludni. Esetleg a cicimen elalszik fél órákat, de ébred fel. Úgyhogy nekem egyelőre álom marad a késői kelés. De hátha ahogy nő, úgy változni fog az alvási szokása is.
Most 1 hétig otthon voltunk szüleimnél, ott mindenki körülugrálta Bencét, nem unatkoztunk egy percig se. Voltunk autókázni, Szeredába, Domokoson, babakocsiztunk is minden nap, szerencsére jó idő volt végig az 1 hét alatt. Voltunk Bence Gergő barátjánál is, nagyon élveztek együtt játszani, de hamar kinyiffant mindkettő, al kellett altatni Gergőt, mi meg mentünk haza, hogy ne zavarjuk a sírással. Apropó sírás: vannak nyűgös napjaink, olyankor nagyon igényli, hogy a karomba legyen, olyankor alig akar aludni, olyan is van, hogy csak 10 percet, max fél órát alszik, jobb esetben 1 órát, de annál többet napközben nem alszik.
Gergővel:
Hunorka is ott volt egész héten nálunk, nagyon élvezte Bencét, sokat játszott vele.
Szopja az ujját, ami nem is olyan nagy baj, ha neki jól esik én nem fogom megtiltani. Ha már a cumit nem szereti, hát szopja az ujját.
Rengeteget mosolyog, mondikál. Éjszaka jól alszik, egyszer felébreszt éjfél és 2 óra között, de azonnal visszaalszik, ahogy megitta a tejcsit vagy a teáját. A reggeli alvással van baj, sokszor felébreszt 5 és 6 között és nem akar visszaaludni. Esetleg a cicimen elalszik fél órákat, de ébred fel. Úgyhogy nekem egyelőre álom marad a késői kelés. De hátha ahogy nő, úgy változni fog az alvási szokása is.
Most 1 hétig otthon voltunk szüleimnél, ott mindenki körülugrálta Bencét, nem unatkoztunk egy percig se. Voltunk autókázni, Szeredába, Domokoson, babakocsiztunk is minden nap, szerencsére jó idő volt végig az 1 hét alatt. Voltunk Bence Gergő barátjánál is, nagyon élveztek együtt játszani, de hamar kinyiffant mindkettő, al kellett altatni Gergőt, mi meg mentünk haza, hogy ne zavarjuk a sírással. Apropó sírás: vannak nyűgös napjaink, olyankor nagyon igényli, hogy a karomba legyen, olyankor alig akar aludni, olyan is van, hogy csak 10 percet, max fél órát alszik, jobb esetben 1 órát, de annál többet napközben nem alszik.
Gergővel:
Hunorka is ott volt egész héten nálunk, nagyon élvezte Bencét, sokat játszott vele.
 |
| Bence fogja az elefántot |
Más vizsgálatok
A heresérv műtéten kívül más vizsgálatokra is el kellett menjünk kicsi Bencémmel, mert a családorvosom elküldött 3 -as echo vizsgálatra, ahol egy doki megnézi a pici fejét, belső szerveit meg a csípőjét echoval.
Na ott sem jártunk túl nagy sikerrel, mert a fej echo kimutatta, hogy Bence fejében az agynál valahol a kamrákban több víz van, mint amennyi kellene legyen. Ez azért veszélyes, mert a központi idegrendszert bántja, és a gyermek nem tud megfelelően fejlődni. Ezért elküldött minket gyermek ideggyógyászhoz, hogy vizsgálja meg. Jó lenne, ha felszívódna az a víz, hogy ne legyen semmi baja kisfiamnak.
Utólag hallottam hogy ez a doki szeret olyan diagnózist felállítani a gyereknél, hogy aztán kelljen menni vissza felülvizsgálatra, hogy fizessenek neki az anyukák, és persze azt használja ki kedves pénzéhes doki, hogy az anyukák mindent megtesznek, hogy a gyereküket egészségesnek lássák, és nem sajnálnak semmi pénzt, amit orvosokra kell költeni. Apropó jut eszembe a heresérv műtét 300 (20000 ft) lejembe került, mert ha nem fizetek, szóba sem áll velem az orvos. Ilyen a román egészségügy.
Őszintén szólva egy cseppet sem idegeskedtem, mert biztos voltam benne, hogy Bencém idegrendszere jol van, és nem visszamaradott a fejlődésben. Úgyhogy nem siettem el a vizsgálatot, kb. 1 hónappal az echo vizsgálat után mentem el ideggyógyászatra, mert ugye közbejött még a heresérv műtét is.
Nagyon aranyos volt a doktornő, szépen megvizsgálta Bencét, és semmilyen fejlődési rendellenességet nem talált nála. Nagyon szépen fejlődik a mozgása, a tartása, figyel, hall, mosolyog, a pillantásán sem látszik semmilyen rendellenesség, a reflexei jók. Olyan édes volt, hogy a doktornéni külön megdicsérte. Nagyon nagyon együttműködő volt, nem sírt csak dumált meg nevetgélt végig a vizsgálat alatt.
Bekaptuk a 4 hónapos oltást is, úgyhogy egy ideig nem szeretnék orvost látni, és remélem Bencusom nem betegszik meg, hogy orvoshoz kelljen vigyem. Felülvizsgálatra el kell vinnem, de remélem nem fedeznek fel újabb nyavalyákat.
Na ott sem jártunk túl nagy sikerrel, mert a fej echo kimutatta, hogy Bence fejében az agynál valahol a kamrákban több víz van, mint amennyi kellene legyen. Ez azért veszélyes, mert a központi idegrendszert bántja, és a gyermek nem tud megfelelően fejlődni. Ezért elküldött minket gyermek ideggyógyászhoz, hogy vizsgálja meg. Jó lenne, ha felszívódna az a víz, hogy ne legyen semmi baja kisfiamnak.
Utólag hallottam hogy ez a doki szeret olyan diagnózist felállítani a gyereknél, hogy aztán kelljen menni vissza felülvizsgálatra, hogy fizessenek neki az anyukák, és persze azt használja ki kedves pénzéhes doki, hogy az anyukák mindent megtesznek, hogy a gyereküket egészségesnek lássák, és nem sajnálnak semmi pénzt, amit orvosokra kell költeni. Apropó jut eszembe a heresérv műtét 300 (20000 ft) lejembe került, mert ha nem fizetek, szóba sem áll velem az orvos. Ilyen a román egészségügy.
Őszintén szólva egy cseppet sem idegeskedtem, mert biztos voltam benne, hogy Bencém idegrendszere jol van, és nem visszamaradott a fejlődésben. Úgyhogy nem siettem el a vizsgálatot, kb. 1 hónappal az echo vizsgálat után mentem el ideggyógyászatra, mert ugye közbejött még a heresérv műtét is.
Nagyon aranyos volt a doktornő, szépen megvizsgálta Bencét, és semmilyen fejlődési rendellenességet nem talált nála. Nagyon szépen fejlődik a mozgása, a tartása, figyel, hall, mosolyog, a pillantásán sem látszik semmilyen rendellenesség, a reflexei jók. Olyan édes volt, hogy a doktornéni külön megdicsérte. Nagyon nagyon együttműködő volt, nem sírt csak dumált meg nevetgélt végig a vizsgálat alatt.
Bekaptuk a 4 hónapos oltást is, úgyhogy egy ideig nem szeretnék orvost látni, és remélem Bencusom nem betegszik meg, hogy orvoshoz kelljen vigyem. Felülvizsgálatra el kell vinnem, de remélem nem fedeznek fel újabb nyavalyákat.
Lábadozás
Előző bejegyzésemben Bencém heresérv műtétéről írtam. Annyira büszke vagyok a kisfiamra, mert annyira jól viselte a műtétet, hogy az nem igaz. A műtétet követő napon haza engedtek. Orvosok szerint abszolút rutin műtétről van szó, és ha minden jól meg, akkor nem tartják bent a beteget. Mindent összegezve örülök, hogy nem halogattam, mert annyira idegesített a kitüremkedés Bence kukijánál, hogy rendesen féltem nehogy kizáródjon, mert au a legveszélyesebb. Így pedig elejét vettük a dolgoknak, és nem kell rettegjek attól, ha sír vagy kakil, akkor kizáródik a sérve és futnom kell a sürgősségre.
Ilyen volt:
És ilyen lett:
Kórházban:
Most pedig ilyen szép kukink van:
Olyan szépen begyógyult a műtét helye, hogy alig látszik valami. A vágás kb 2 cm és 3 cérnával volt összevarrva.
Következő héten kedden mentünk szálakat kiszedni, oda Ákos már nem tudott elkísérni, mert vendégek voltak és nem hagyhatta itt a Parkot, így hát felkerekedtünk Bencével 2en és felkocsikáztunk Vásárhelyre.
Úgy vártak már a csajok, hogy tisztára be voltak zsongva. Hiába, na Bence nagy sztár:)
Ilyen volt:
És ilyen lett:
 |
| Műtét helye |
 |
| Nagyon nem látszik a képen, de itt nagyon fehér Bence arca, rögtön műtét után készítettem a fotót. |
 |
| Kanül a kicsi kezecskéjében |
Következő héten kedden mentünk szálakat kiszedni, oda Ákos már nem tudott elkísérni, mert vendégek voltak és nem hagyhatta itt a Parkot, így hát felkerekedtünk Bencével 2en és felkocsikáztunk Vásárhelyre.
Úgy vártak már a csajok, hogy tisztára be voltak zsongva. Hiába, na Bence nagy sztár:)
 |
| Anyuval |
 |
| Andival |
 |
| Hugival |
 |
| Sebészet váróterem |
2011. október 30., vasárnap
Műtét
2011 október elején került sor Bence heresérv műtétére. Az akció Vásárhelyen történt, mert nem mertem itthoni orvosokra bízni kisfiamat, mert féltem Őt nagyon.
Így hát felkerekedtünk 3-an hétfő este, és elindultunk Vásárhelyre. Én meg Bence huginál aludtunk, Ákos meg a haverjánál. Vittük Bencének a hordozható ágyát, amit nagyon de nagyon szeret, és nagyon praktikusnak találok, mert kis helyen elfér, és a gyerek nem kell velünk egy ágyba nyomorogjon- ezért is külön köszönet Judit barátnőmnek:)
Kedden reggel jelentkeznünk kellett a megyei kórháznál a gyereksebészeten. Rengeteg sok ember volt, pedig jó korán odamentünk, de alig kaptunk sorszámot. Aztán 1 órás késéssel megérkezett a doki, aki műteni fogja Bencét. Behívtak az elsők között, mert begyúródtam, mondván, hogy befekvésre jöttünk és nem vizsgálatra.. Nem kevés időbe és energiába telt, míg felvettek az osztályra, majd felkísértek a sebészetre. Nagyon tele volt minden kórterem, jó hátul kaptunk helyet szerencsére, mert az nemvolt tele, és üres ágy is volt. A fekvő betegek is tűrhetőek voltak ebben a kórteremben, úgymond nem kissebségiek voltak. A kórterem egyáltalán nem volt felújítva, de nem volt annyira lepattanva, habár voltam már szebbe is, de na.... A wc kint volt a folyosón, a zuhanyzó bent a szobánkban, párnát nem kaptam, mert hiány van az osztályon....no comment. Szóval volt 2 kislány és a hozzátartozójuk plusz mi ketten Bencussal és volt még egy üres ágy. Bencusnak volt egy külön kiságya az én ágyam mellett. Nem nagyon látszik a képen de olyan kis rácsos ágy, amit én teleraktam színes játékkal, hogy barátságosabb legyen.
Bence bírta a gyűrődést, de én nagyon féltem, és hát ugye nem könnyű egy anyának, mikor tudja, hogy másnap megműtik a kisfiát. Aznap nem csináltak semmit Bencével,egy vérvételen kívül. Este szóltak, hogy reggel 5! után nem ehet semmit. Már előre paráztam, hogy mi lesz velünk, hiszen Bence mindig 5 után ébred, és megeszi a maga nagy adagját. Este annyira nyugtalan volt picurom, és olyan nagyon sírt, hogy nem tudtam nyugtatni meg. Aztán egy óra keserves sírás után valahogy elaludt, lehet érezte, hogy nem otthon van, habár nem az első eset, hogy nem otthon aludt. Reggel ahogy gondoltam, felkelt 5 után, és mivel nem akartam kínozni, hát én szépen megetettem. Jó sokat szopizott, és valamikor fél 7 kor hagyta abba, úgyhogy még féltem is, hogy vajon mi lesz a következménye. De akkor úgy voltam vele, hogy nem érdekel, csak ne éhezzen a kisfiam.
Reggel 7 órától 9ig sétáltunk a folyosón, közbe elbóbiskolt, de többnyire ébren volt. Én meg köröztem a dokit és néztem az órát, hogy mikor viszik el Bencét. Egyszer találkoztam is a dokival és mondta, hogy csak 9 után műtik. Jaj úgy féltem és izgultam, azt se tudtam mi bajom, mindegyre nyugtatgattam Bencét (habár engem kellett volna nyugtatni), potyogtak a könnyeim. A műtő előtt várakozott egy anyuka könnyes szemekkel, és mikor néztem rá nekem is potyogtak.
Aztán egyszer csak megjelent negyed 10-kor a nővér, elvitték Bencusomat, össze vissza csókolgattam, közbe potyogtak a könnyeim. Ott várakoztam a műtő előtt, habár 3x is megszólítottak, hogy a kórterembe kell megvárni, de én nem bírtam visszamenni, így végig ott álltam és vártam, mikor nyílik ki a műtő ajtaja. Pontosan 1 órát volt bent.
Már tűkön űltem, és nagyon izgatott voltam, de végre meghozták pici Bencusomat. Alig vártam a karjaimba tarthassam és lássam hogy szuszog és minden jól van. Persze aludt mint a bunda. Néha fel-fel ébredt, de aznap estig az altató hatása alatt volt. Én is majdnem egész nap aludtam vele. Délután meglátogatott hugi meg Andi, aztán egész nap az alváson kívül semmi nem történt velünk.
Az éjszaka azt hittem soha nem telik el, ugyanis megjött egy kormos kislány az anyjával, az egész kórtermet felverték, aztán hajnali 5kor a kislány anyja, mint aki jól végezte dolgát, elkezdett telefonálni olyan hangosan, hogy 5 perc mulva nem birtam, és meg kellett szólitsam
Így hát felkerekedtünk 3-an hétfő este, és elindultunk Vásárhelyre. Én meg Bence huginál aludtunk, Ákos meg a haverjánál. Vittük Bencének a hordozható ágyát, amit nagyon de nagyon szeret, és nagyon praktikusnak találok, mert kis helyen elfér, és a gyerek nem kell velünk egy ágyba nyomorogjon- ezért is külön köszönet Judit barátnőmnek:)
Kedden reggel jelentkeznünk kellett a megyei kórháznál a gyereksebészeten. Rengeteg sok ember volt, pedig jó korán odamentünk, de alig kaptunk sorszámot. Aztán 1 órás késéssel megérkezett a doki, aki műteni fogja Bencét. Behívtak az elsők között, mert begyúródtam, mondván, hogy befekvésre jöttünk és nem vizsgálatra.. Nem kevés időbe és energiába telt, míg felvettek az osztályra, majd felkísértek a sebészetre. Nagyon tele volt minden kórterem, jó hátul kaptunk helyet szerencsére, mert az nemvolt tele, és üres ágy is volt. A fekvő betegek is tűrhetőek voltak ebben a kórteremben, úgymond nem kissebségiek voltak. A kórterem egyáltalán nem volt felújítva, de nem volt annyira lepattanva, habár voltam már szebbe is, de na.... A wc kint volt a folyosón, a zuhanyzó bent a szobánkban, párnát nem kaptam, mert hiány van az osztályon....no comment. Szóval volt 2 kislány és a hozzátartozójuk plusz mi ketten Bencussal és volt még egy üres ágy. Bencusnak volt egy külön kiságya az én ágyam mellett. Nem nagyon látszik a képen de olyan kis rácsos ágy, amit én teleraktam színes játékkal, hogy barátságosabb legyen.
Bence bírta a gyűrődést, de én nagyon féltem, és hát ugye nem könnyű egy anyának, mikor tudja, hogy másnap megműtik a kisfiát. Aznap nem csináltak semmit Bencével,egy vérvételen kívül. Este szóltak, hogy reggel 5! után nem ehet semmit. Már előre paráztam, hogy mi lesz velünk, hiszen Bence mindig 5 után ébred, és megeszi a maga nagy adagját. Este annyira nyugtalan volt picurom, és olyan nagyon sírt, hogy nem tudtam nyugtatni meg. Aztán egy óra keserves sírás után valahogy elaludt, lehet érezte, hogy nem otthon van, habár nem az első eset, hogy nem otthon aludt. Reggel ahogy gondoltam, felkelt 5 után, és mivel nem akartam kínozni, hát én szépen megetettem. Jó sokat szopizott, és valamikor fél 7 kor hagyta abba, úgyhogy még féltem is, hogy vajon mi lesz a következménye. De akkor úgy voltam vele, hogy nem érdekel, csak ne éhezzen a kisfiam.
Reggel 7 órától 9ig sétáltunk a folyosón, közbe elbóbiskolt, de többnyire ébren volt. Én meg köröztem a dokit és néztem az órát, hogy mikor viszik el Bencét. Egyszer találkoztam is a dokival és mondta, hogy csak 9 után műtik. Jaj úgy féltem és izgultam, azt se tudtam mi bajom, mindegyre nyugtatgattam Bencét (habár engem kellett volna nyugtatni), potyogtak a könnyeim. A műtő előtt várakozott egy anyuka könnyes szemekkel, és mikor néztem rá nekem is potyogtak.
Aztán egyszer csak megjelent negyed 10-kor a nővér, elvitték Bencusomat, össze vissza csókolgattam, közbe potyogtak a könnyeim. Ott várakoztam a műtő előtt, habár 3x is megszólítottak, hogy a kórterembe kell megvárni, de én nem bírtam visszamenni, így végig ott álltam és vártam, mikor nyílik ki a műtő ajtaja. Pontosan 1 órát volt bent.
Már tűkön űltem, és nagyon izgatott voltam, de végre meghozták pici Bencusomat. Alig vártam a karjaimba tarthassam és lássam hogy szuszog és minden jól van. Persze aludt mint a bunda. Néha fel-fel ébredt, de aznap estig az altató hatása alatt volt. Én is majdnem egész nap aludtam vele. Délután meglátogatott hugi meg Andi, aztán egész nap az alváson kívül semmi nem történt velünk.
Az éjszaka azt hittem soha nem telik el, ugyanis megjött egy kormos kislány az anyjával, az egész kórtermet felverték, aztán hajnali 5kor a kislány anyja, mint aki jól végezte dolgát, elkezdett telefonálni olyan hangosan, hogy 5 perc mulva nem birtam, és meg kellett szólitsam
Régen nem irtam
Üdvözöllek kedves blogom követői:)
Sajnálom, hogy olyan régen nem írtam, de gondolom tudjátok, hogy nem sok időm van olyan dolgokkal foglalkozni, ami nem Bence foglalkozását meríti ki.
Szóval, mint látom, az utolsó bejegyzésem a keresztelőről szólt, azóta rengeteg sok minden történt velünk. Szép sorban leírom, hogy mi is.................külön csokorba gyűjtöm, vagyis külön címet adok neki.
Sajnálom, hogy olyan régen nem írtam, de gondolom tudjátok, hogy nem sok időm van olyan dolgokkal foglalkozni, ami nem Bence foglalkozását meríti ki.
Szóval, mint látom, az utolsó bejegyzésem a keresztelőről szólt, azóta rengeteg sok minden történt velünk. Szép sorban leírom, hogy mi is.................külön csokorba gyűjtöm, vagyis külön címet adok neki.
2011. szeptember 24., szombat
Keresztelő
Szeptember 11-én, vasárnap megtartottuk Bence keresztelőjét. 6pár keresztszülője van: testvérem Szabi és felesége Csillu, apám testvére Zoli és felesége Tünde, Judit barátnőm és férje Zsolti, Ákos barátja Csongi és felesége Julcsa, valamint Tőkés és barátnője Réka.
Az ünnepség már szombaton elkezdődött, akkor jöttek Ákos testvéréék Pátyról, valamint Judit barátnőmék, és szüleim. Ákos szülei csütörtökön érkeztek repülővel.
A keresztelőszertartás vasárnap délután kezdődött 4 órakor, addigra mindenki megérkezett hozzánk a parkba.
Egy egész autó karavánnal mentünk az előzőleg Judit barátnőm által feldíszített templomba. A szertartást megelőzte egy kb 15 perces oktatás, amihez külön ragaszkodott a pap. Én meg ahhoz ragaszkodtam, hogy ne legyen mise előtt vagy után, hogy egy kizárólag csak Nekünk tartott szertartás legyen, idegen emberek nélkül, és azért is volt a legjobb megoldás, mert sok gyerek volt, és egy hosszú misét senki nem bírt volna ki. A gyerekek nagyon türelmetlenek voltak, de Bence bírta a gyűrődést. Annyira jó baba volt, hogy nem hittem el. Egy pisszenés sem volt. Egész misét sírás nélkül végig feküdte apja karjában, még akkor sem sírt, mikor a szenteltvizet ráöntötték a kicsi fejére.
Szertartás végén haza mentünk a parkba, egy nagyot ettünk, és viszonylag korán, 1o-kor vége lett, mert ugye vasárnap lévén, másnap mindenkinek munkába kellett menni. Zenészünk nem volt, mert előző nap lemondta, ezért laptoprol ment a zene, és nem volt táncolás.
Mindenki nagyon jól érezte magát, a gyerekek élvezték, Bence sem volt nyűgös szerencsére, de hát olyan sok ajándékot meg pénzt kapott, hogy én sem lettem volna nyügös a helyében. Meg hát mindenki hurcibálta, nem volt 1 perc nyugta sem:)
Az ünnepség már szombaton elkezdődött, akkor jöttek Ákos testvéréék Pátyról, valamint Judit barátnőmék, és szüleim. Ákos szülei csütörtökön érkeztek repülővel.
A keresztelőszertartás vasárnap délután kezdődött 4 órakor, addigra mindenki megérkezett hozzánk a parkba.
Egy egész autó karavánnal mentünk az előzőleg Judit barátnőm által feldíszített templomba. A szertartást megelőzte egy kb 15 perces oktatás, amihez külön ragaszkodott a pap. Én meg ahhoz ragaszkodtam, hogy ne legyen mise előtt vagy után, hogy egy kizárólag csak Nekünk tartott szertartás legyen, idegen emberek nélkül, és azért is volt a legjobb megoldás, mert sok gyerek volt, és egy hosszú misét senki nem bírt volna ki. A gyerekek nagyon türelmetlenek voltak, de Bence bírta a gyűrődést. Annyira jó baba volt, hogy nem hittem el. Egy pisszenés sem volt. Egész misét sírás nélkül végig feküdte apja karjában, még akkor sem sírt, mikor a szenteltvizet ráöntötték a kicsi fejére.
Szertartás végén haza mentünk a parkba, egy nagyot ettünk, és viszonylag korán, 1o-kor vége lett, mert ugye vasárnap lévén, másnap mindenkinek munkába kellett menni. Zenészünk nem volt, mert előző nap lemondta, ezért laptoprol ment a zene, és nem volt táncolás.
Mindenki nagyon jól érezte magát, a gyerekek élvezték, Bence sem volt nyűgös szerencsére, de hát olyan sok ajándékot meg pénzt kapott, hogy én sem lettem volna nyügös a helyében. Meg hát mindenki hurcibálta, nem volt 1 perc nyugta sem:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)